Programok az Őrségben
Éves rendezvények
(forrás: www.orseg.info)
Ismerd meg az Őrség ízeit! – Termelői piac Őriszentpéteren!
Minden szombaton 8.00-12.00-ig várja az érdeklődőket az őriszentpéteri termelői piac, Őriszentpéteren a futballpályánál (Őriszentpéter, Városszer, az Iparcikkbolt mögött).
Szerről-szerre Szalafőn
2019-03-16, 10:00-13:00
Szalafő –
Pityerszeri Húsvétváró
2019-04-20, 10:00-17:00
Szalafő – Őrségi Népi Műemlékegyüttes
Hangulatos készülődés a húsvéti ünnepekre kicsiknek és nagyoknak.
Helyszín: Őrségi Népi Műemlékegyüttes
http://www.orseg.info/hu/esemeny/pityerszeri-husvetvaro.html
Őrségi Lepkekaland
2019-05-17 09:00-17:00
Szalafő – Pityerszer
Töltsön egy izgalmas hétvégét a lepkék csodálatos világában!
Információ: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
Rendező: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság |
Pünkösdölő Pityerszeren
2019-06-08 10:00-17:00
Szalafő
Autentikus őrségi tavaszi kikapcsolódás, színes programokkal
Őrségi Vásár
2019-06-28 – 2019-06-30
Őriszentpéter
Látogasson el messzi földön híres vásárunkba!

Rendező: Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal
XVIII. Fazekas Napok Nemzetközi Fazekasfesztivál és Vásár – Magyarszombatfa
időpontja:2019. július 12-14.
Albert Attila polgármester
Tel.: +36 30/865-1550
Rendező: Magyarszombatfa Község Önkormányzata
Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja
„Hétrétország – a szerek és porták fesztiválja” az idén 13. alkalommal kerül megrendezésre. Ez a nyárutóján zajló fesztivál a kalandlelkületűeket invitálja az Őrség, – mint falvakból, szerekből, rétekből és tártkapus portákból álló alkalmi ország – élményszerű felfedezésére. A programban lesznek zenei, színházi, irodalmi és filmes események. Emellett kialakult egy sajátos “hétrét” műfaj is: a látogatás.
Régi falusi porták fogadják a “vizit órákban” a látogatókat, kézművesek műhelyeibe, művészek műtermeibe nyerhetnek bebocsátást az érdeklődők, akik nem csak a látni, vagy kóstolnivalók végett időzhetnek ott szívesen, hanem a jóízű beszélgetés kedvéért is.
Hétrétország népdalkincse jelenleg egyetlen darabból áll.
Tel.: +36-94/548-038
Email: orseg@orseg.hu; info@orseg.hu
Rendező: Őri Alapítvány
XIII. Őrségi Tökfesztivál
2019.09.27. 18:00 – 2019.09.29. 20:00-ig
INFORMÁCIÓ:
Tourinform Őrség, tel.: 06-94-548-034; email: tourinform.orseg@gmail.com
Polgármesteri Hivatal Őriszentpéter
tel.: 06-94-548-050; email: koh@oriszentpeter.hu
Polgármesteri Hivatal Nagyrákos
tel.: 06-30-235-0895
Polgármesteri Hivatal Magyarszombatfa
tel.: 06-30-865-1550; email: mszfa@euroweb.hu
Rendező: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Szalafő, Őriszentpéter, Nagyrákos, Magyarszombatfa Önkormányzata |
Őrségi Tökfesztivál- Tökös vetélkedők, tökös ételek kóstolója, helyi termékek vására, kiállítása, játszóházak, színes programok várnak minden érdeklődőt.A Nyugat-Dunántúli Régió kiemelt kulturális és örökségturisztikai, valamint a legnagyobb gasztro- turisztikai rendezvénye. A népi játékok és művészeti bemutatók forgatagában megismerkedhetnek a tök helyi kultuszával, a humoros vetélkedőkön pedig minden korosztály megmérettetheti magát. A fergeteges előadások és tökcsoda-teremtmények megtekintése közben a vendégek tökből készült ételspecialitásokat kóstolhatnak meg.
… természetesen, Őrség!
Őriszentpéter – Őrségi TeleHáz (Városszer 116.)
Őszi vásár a természetesség jegyében
Rendező: Őrségi TeleHáz |
Látnivalók
HEGYHÁTSZENTJAKAB
Római katolikus templom
A XIII. századi, román stílusú templomot többször átalakították, leginkább a XVIII. században, barokk stílusban, de az épület megőrizte román kori arányait, illetve déli kapuját és a lőrésablakokat.
Egy korábbi leírásból tudható, hogy belseje egykor gerendamennyezetes volt, kórusa és szószéke fából, oltára pedig kőből készült. A román stílusú épületet 1738-ban az Esterházy család építtette át, berendezése a XVIII. századból származik. Az egyhajós templom oldalfalán a román stílusra jellemző bélletes kapu maradványai láthatók. Gazdag díszítésű rokokó oltárát Szent Jakab apostolt és a Szentháromságot, Szent Józsefet és Páduai Szent Antalt ábrázoló faszobrok díszítik. Szépek a késő barokk, faragott gyertyatartók is. Az épület nyugati homlokzata előtt áll a harangtorony. A sekrestyét a XIX. században építették hozzá.
KERCASZOMOR- Szoknyás fa harangláb
Az 1877-ben épített harangláb tornyát fazsindellyel, a “szoknyát” cseréppel fedték. Szomoróc a trianoni béke után nem tartozott mindig Magyarországhoz, erre emlékeztet a harangláb emlékharangja.
A település az I. világháborút követően mintegy két és fél évig a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához tartozott, csak 1922. február 9-én került vissza Magyarországhoz.
Pusztatemető
A Pusztatemető nevű, gyalogosan megközelíthető részen állt egykor a 12. században épült Szent Vencel templom, melynek sánccal körülvett helyét tábla jelöli. A templom tégláit az 1788-ban épített kercaszomori református templom őrzi.
MAGYARSZOMBATFA- Czugh János Emlékszoba
Magyarszombatfa, Fő út 28.
A kiállítás Czugh János fazekas, a Népművészet Mestere hagyatékából készült.
A kiállítás látogatása ingyenes.
Nyitvatartás: csütörtök – szombat, 15.00 – 18.00; illetve előre megbeszélt időpontban.
Előzetes bejelentkezés: 30/621-7533
Fazekas Múzeum
Magyarszombatfa, Fő út 52/A.
Egy jellegzes parasztiparos háza táját, életformáját szemlélteti a magyarszombatfai fazekasház. Itt láthatók azok a korongok és edényféleségek is, amelyek a 19. század végétől a 20. század közepéig Szombatfán és környékén készültek. A 19. századi, borona- (gerenda-) falú lakóépület szobája és füstöskonyhája a szegényparasztok 19. század végi lakását mutatja, amelyben sok az egyszerű keményfa bútor. Az épület legrégibb részében, a kamrában rendezték be a fazekasműhelyt. A kamra előtt, az udvaron áll a kerek cserépégető kemence kiégetett edényekkel.
Belépőjegy: felnőtt: 300 Ft; gyermek és nyugdíjas: 200 Ft
Nyitvatartás: május 1 – október 15. 10.00 – 18.00
Tel.: 94/544-033
Őrségi Vadászati Kiállítás – Magyarszombatfa, Fő út 9.
Az Őrség állatvilágába enged bepillantást Gömbös Mátyás magángyűjteményéből készült kiállítás. A tematikus tárlat elején a fán és a fa körül élő állatokkal ismerkedhet meg a látogató. Róka, fácán, nyuszt, borz látható a tárlat installációjában álló fa alatt, míg az ágak között egerészölyvet, erdei fülesbeglyot, szalonkát, gyöngybaglyot helyeztek el. A következőkben a nádasok élővilágát mutatják be, ahol hörcsög, vidra, tőkésréce, kormorán bújuk meg a növényzetben. A továbbiakban a vadászok öltözéke és használati tárgyai következnek, majd vadásztrófeákat, illetve különböző fegyvereket szemlélhet meg az érdeklődő. A kiállítás kertjében kis vadasparkot alakítottak ki.
Belépőjegy: felnőtt: 600 Ft; nyugdíjas: 400 Ft; diák: 300 Ft; csoportos megbeszélés szerint
Nyitvatartás: április 15 – október 30. kedd – vasárnap 10.00 – 17.00
MAGYARSZOMBATFA – GÖDÖRHÁZA
Szoknyás fa harangláb
A gödörházi falurészen álló református harangláb 1790-ben készült. A “szoknyás” fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette.
NAGYRÁKOS – Római katolikus templom
A román stílusú, XIII. századi templomot először a XV. században alakították át gótikussá, három évszázad múltán a barokk kor hagyott nyomot rajta. A fő- és a mellékoltár, a szószék népies barokk munka.
Völgyhíd
A 2001-ben elkészült viadukt a magyar-szlovén vasútvonalon, a Zala folyón, illetve a folyóvölgyön ível át. 1400 méteres hosszúságával ez Magyarország leghosszabb, Európa negyedik leghosszabb vasúti völgyhídja, amelynek megépítéséért a kivitelező Építőipari Nívódíjat kapott.
A feszített vasbeton hidat 33 pillér tartja, legnagyobb magassága közel 12 méter. Egyedülálló, úgynevezett szakaszos eltolási technikával építették meg. Létesítésekor nehézséget okozott, hogy az építők az Őrségi Természetvédelmi Területből (ma Nemzeti Park) mindössze 7,7 méter széles sávot vehettek igénybe. Tervezésekor ezért új eljárásokat is ki kellett dolgozniuk ahhoz, hogy a vasúti pálya megfeleljen a 160 kilométer/óra forgalmi sebességnek. Nagyrákoson, a híd lábánál évente Völgyhídi-vásárt rendeznek.
ŐRISZENTPÉTER- Római katolikus templom
Bájos kis középkori templom az Őrség szívében
Az Őrség központja, a jellegzetes szeres település, Őriszentpéter legjelentősebb látnivalója a román kori Szent Péter templom és a középkori téglaégető építménye. A városka szélén, a Templomszeren áll a fák között megbújó kis Árpád-kori templom.
A templom története
Az 1200-as években emelt épületet, a török veszély közeledtével, 1550 körül erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. A török csapatok fosztogatását a környék földesurai a megerősített udvarházakba, erődökbe telepített katonasággal próbálták megakadályozni. Az őriszentpéteri erődtemplomban is több tucat katona állomásozott, de az 1664-es ostromot nem tudták kivédeni és a török lerombolta az erőd falait, hadászati jelentőségét többé már nem kapta vissza a templom. Egykori katonai szerepére csak a mély sáncárok utal a templomkertben.
Az újjáépített egyhajós templom, amelynek tornyát egybeépítették a nyugati homlokzattal, a XVII. század elejétől a protestánsok tulajdonába került, és csak 1732-ben lett ismét a katolikusoké.
A templom leírása
Az egyszerűségével lenyűgöző templom déli oldalán román stílusú faragott bélletes kaput és különböző méretű résablakokat találunk. A középkorban a templomot valószínűleg kívül is freskók borították, ma mindösszesen néhány töredék utal erre a külső falrészen.
A karzathoz falépcső vezet fel az épületen kívülről, a templomba nyíló ajtó általában nyitva van, itt lehet belépni a templom belső terébe. A hajó és a szentély belső falain XVII. századi bibliai idézeteket festettek. A félköríves záródású szentélyben Mischl Márton 1801-ben készült, Szent Pétert ábrázoló festménye látható.
Az északi és déli falakat félköríves fülkék tagolják, amelyekkel valószínűleg a templom belső terét bővítették ki.
A templom mögött néhány síremlék emlékeztet az épületet egykor körülvevő temetőre.
Téglaégető
A templomtól keskeny ösvény vezet a pár perc sétával elérhető középkori téglaégetőhöz. Az eredeti kemence a XVI. század elején épült, és feltehetőleg itt égették ki a templom erődítéséhez felhasznált téglákat is. Az építmény fölé védőtetőt építettek, alatta a helyszínről előkerült leletek láthatók.
Gyakorlati tudnivalók
Cím: Őriszentpéter, Templomszer 15.
Telefon: +36 94 428-077, +36 30 205-9247
Református templom
A késő barokk stílusú templom 1790 körül, a türelmi rendelet után épült. Az orgonaház és a szószék szintén XVIII. századi, de népies copfstílusú munka.
PANKASZ – Szoknyás harangláb
A falunak temploma nincs, de értékes műemléke az 1755-ben állított szoknyás harangláb.
Az építmény fa szerkezete tölgyből készült, a harangot fazsindely védi, és maga az építmény rozsszalmából készült zsúp.
Szabadon látogatható!
SZALAFŐ – PITYERSZER – Őrségi Népi Műemlékegyüttes
A hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
A múzeum megtekintésén túl csoportok részére előzetes bejelentkezés esetén hagyományos kézművesmesterségek
kipróbálására is lehetőség nyílik: korongozás, íjászat, mézeskalács-készítés. A múzeum területén színvonalas kézművesbolt működik, valamint a széles gasztronómiai kínálattal rendelkező Pajta büfé házias, hideg-meleg ételekkel várja a vendégeket.
Bővebb információ: Szabados Judit, 30/467-7022
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, 94/548-034
VELEMÉR – Római katolikus templom
A XIII. század végén épült, a késő román és kora gótikus stílus jegyeit egyaránt magán viselő épületet Aquila János 1377 körül készült freskói tették világhírűvé. Szentélye északi oldalán gótikus fülke is látható.
Aquila Jánosnak öt településen maradtak fenn munkái: Veleméren kívül Szlovéniában Mártonhelyen és Bántornyán, Ausztriában pedig Fürstenfelden és Radkersburgban.
A XIX. század második felében Gózon Imre és Rómer Flóris hívta fel a figyelmet az akkor nagyon rossz állapotban lévő templomra és az ott található falképekre.
A templom az országúttól kicsit távolabb, a falu délkeleti szélén, a temető közelében található. Kulcsa a Fő út 54. szám alatt kérhető el.
Tanösvények az Őrségi Nemzeti Parkban
(forrás: www.szalafo.hu)
Rezgőnyár tanösvény
A tanösvény Őriszentpéteren, a Harmatfű Természetismereti Oktatóközpont épülete melletti erdősávban létesült. Bemutatja az erdei szukcessziót, az Őrségi Nemzeti Parkra jellemző növény és állatvilágot, valamint a tókák élővilágát.
Szakmai idegenvezetés igényelhető, de tetszés szerint szabadon is látogatható.
Őriszentpéter központja, valamint Szalafő és Kondorfa felől egyaránt megközelíthető, parkolási lehetőség biztosított.
A tanösvény hossza: 300 m
Sárgaliliom tanösvény
A tanösvény Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, bemutatva a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit. A túra útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerző témák alkalmasak arra, hogy az idelátogató turista szakvezetés nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket.
A tanösvény a veleméri buszfordulótól indul, így könnyen megközelíthető a busszal és a személygépkocsival érkezők számára egyaránt.
A könnyebb tájékozódást sárgaliliomot ábrázoló nyilak jelzik. Az útvonal első hat állomása Velemér községen keresztül halad, különösebb túrafelszerelést nem igényel, a Velemér és Gödörháza közötti – Kék túrát követő – földút azonban már terepre alkalmas lábbelit kíván. Gödörházától ismét aszfaltos úton haladhatunk tovább. Szakvezetés igényelhető.
A tanösvény hossza: 6,2 km
Töllös tanösvény
A tanösvény a Szentgyörgyvölgy és Magyarföld közötti erdőrészben vezeti be az érdeklődőket a szálalóerdő csodálatos világába. Átlagos kondícióval egy óra alatt kellemes sétát lehet tenni.
A tanösvény hossza: 2,8 km
Fürge cselle tanösvény
A tanösvény Kercaszomor faluból indulva a Kerca-patak és környékének élővilágát mutatja be. A tájékozódást irányító táblák segítik, a tanösvény csak gyalogosan járható be.
A tanösvény hossza: 3,2 km
Szomoróczi tanösvény
A tanösvény bejárásával egy bájos határ menti falucska (Kercaszomor) múltjába és jelenébe, kultúrtörténeti értékeibe nyerhet a látogató betekintést, mely a magyar-szlovén országhatáron végződik. Gyalogosan, kerékpárral, autóval egyaránt bejárható.
A tanösvény hossza: 3 km
Szala menti tanösvény
A látogatók igazi terepi program keretében a Szala mente élővilágát ismerhetik meg. Az eligazodást irányító táblák, illetve az országos kék turistajelzés követése segíti. A tanösvény Szalafő központjából indul, és Őriszentpéteren, az Őrségi Nemzeti Park keserűszeri vendégházánál végződik. Csak gyalogosan járható be.
A tanösvény hossza: 3,8 km
Felsőszeri tanösvény
A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az Őrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafő-felsőszeri buszvárótól Szalafő-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsőszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezető terepi szakasz csak gyalogosan. A tájékozódást irányító táblák segítik.
A tanösvény hossza: 1,7 km
Körtike tanösvény
A tanösvény Szalafő környékének jellemző élőhelyeit, természeti értékeit mutatja be. Szalafő-Csörgőszerről indulva, Szalafő-Pityerszerre, a népi műemlékegyütteshez vezeti át a látogatókat. Gyalogosan, kerékpárral, szekéren egyaránt bejárható. Az eligazodást irányító táblák segítik.
A tanösvény hossza: 6,2 km